Reggel, amíg a receptemre vártam a kórházban, volt egy kis időm megfigyelni az embereket:D. Nagyon szeretek csendben, magamban üldögélni valahol, ahol emberek vannak körülöttem és csak ülni és gondolkodni:).Utánam, kis idővel egy házaspár érkezett a kisbabájukkal. Annnyira édes kisbaba volt:). Jó, tudom, minden kisbaba aranyos:P, de ez a kislány annyira aranyos volt. Nagy kék szemeivel nézelődött, mosolygott rám:)
Ami nagyon megfogott és tetszett az az volt, ahogy a szülei viszonyultak egymáshoz. Nem beszélgettek olyan sokat, de a pillantásokból,a gesztusokból érződött, látszott, hogy szeretik, tisztelik egymást. Annyira jó volt ilyet is látni:) Sajnos a hírekben, az újságokban a mindennapokban találkozunk olyan családokkal, ahol mindennapos a brutalitás, a szenvedés, és sorolhatnám. Olyan sok családot látok én is, ahol a tisztelet, a szeretet (és nem szerelemről, csak szeretetről beszéelek) már nincsen meg, helyét felváltotta a rossz indulat,a megalázás, az egymást tárgyként kezelése.....olyan ritkaság egy harmonikus, szerető családot látni, de hála Istennek, hogy vannak még ilyen családok. Én is ismerek ilyen családokat, nem is egyet, és ők jó példák előttem:)
Az tény, hogy az ördög mindent bevet, hogy családokat, hazaspárokat szakítson el egymástól, sokszor be is jön neki, DE ma az a gondolat erősödött meg bennem, hogy imádkozzak, imádkozzunk a körülöttünk élő családokért, a gyülekezeteinkben élő családokért és azokért a fiatalokért (értünk:P), akik családalapítás előtt állnak, állunk.
Nagyon nagy felelősséget érzek akkor, amikor ilyen dolgokra, jövőbeli dolgokra (házasság, gyerekek, stb.) gondolok. Egy kicsi félelem is van bennem, de a hitem Jézusban nagyobb a félelmemnél. Ez erőt ad ahhoz, hogy tovább lépjek és örömmel, bizalommal, békességgel a szívemben várjam Isten tervét kibontakozni az életemben:)
Jó így élni:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése