Áldott Feltámadási ünnepet kívánok mindenkinek, aki véletlenül is, de ide téved:)
u.i. a videó inkább a nagypénteki eseményeket eleveníti meg, de a mondanivalója óriási.
A kedvenc húsvéti videóm.
"We were the reason, that He gave his life, we were the reason, that He suffered and died. To a world that was lost, He gave all He could give, to show us the Reason to live".
Már egy ideje nem írtam:P, persze foghatnám sok mindenre, de nem teszem. Eléggé sok minden történt az elmúlt időben, szinte minden nap volt valami újdonság, rossz vagy jó dolog, de talán az utóbbi időben a rossz dolgok előtérbe kerültek. Most, hogy túl vagyok a rossz napokon tiszta szívből tudom mondani, hogy kellenek ezek, mert megedződök, megedződünk általuk, de mikor benne van az ember a nehézségbe nehéz így látni a dolgokat sajnos:(
De az utóbbi időben nagyon sokszor eszembe jut az az igevers, hogy "mindenre van erőm Krisztusban....:) és ez tényleg igaz, tapasztalom nap, mint nap.
Az elmúlt vasárnap, virágvasárnap volt, és a gyerekekkel egy rövid kis szolgálattal készültünk. Nagyon megerősített, feltöltött a szolgálat, főleg azért mert a gyerekekkel szolgáltunk. Nagyon szeretem őket és szeretek velük együtt szolgálni a gyüliben. Mindig bátorít az, ahogy rám mosolyognak miközben énekelünk, amilyen bátran mondják amit mondnaiuk kell:). Én a legtöbbször nem így állok hozzá a szolgálathoz. Vasárnap is volt bennem egy adag félelem, amit a melletem ülő "kis szolgatársamnak" el is mondtam. Azt hiszem, hogy a legmegfelelőbb személynek mondtam el a félelmem, és a legbölcsebbnek akkor:P. Annyira jó volt megtapasztalni, hogy az Isten felhasználja a kicsiket is, hogy bennünket bátorítson, megvigasztaljon. A kislány azt mondta nekem, hogy "ne félj Gyöngyike, minden rendben lesz, de ha nem is lesz minden jó, és elrontsuk, itt senki nem nevet ki, ne félj!:)", Jajj, annyira de annyira édes volt és azután annyira megnyugodtam, de tényleg.....:)azután már szabadon, miden félelem nélkül tudtam dícsérni a Királyok Királyát, Akit ünnepeltünk aznap, kicsik, nagyok együtt. Áldott virágvasárnapi alkalom volt:)
Elég nehéz most írnom bármit is...vannak az életben olyan időszakok, amikor nehéznek tűnik a teher, amikor úgy érzed, hogy próbálod jól csinálni, a legjobbat adni és mégsem jó semmi. Sokan mondják ne vedd fel, ne foglalkozz annyit dolgokkal...igazuk van, nagyonis, de nekem nagyon nehéz. Akkor is nehéz mikor én vagyok hibás valami miatt, de akkoris, amikor nem én. Nehéz sokszor csendben hallgatni és tűrni, várni arra, hogy Isten munkálkodjon:(
A legtöbben azt szeretjük mutatni, hogy minden ok, minden rendben van, de ez sokszor nem igaz. Emberek vagyunk, akiknek vannak nehézségeik, konfliktusaik, álmaik, fájdalmaik, stb. Ez van, nem szégyelni való. Én sem vagyok tökéletes, sőt nap, mint nap annyi rossz van bennem, hogy magamtól megijedek néha....nehéz változni, törekedni...
Ma reggel az jutott eszembe, hogy az Úr Jézusnak is nagyon nehéz volt nagyon sokszor, átérzi milyen mikor segíteni próbálsz, vagy szeretni és nem viszonozzák, tudja milyen mikor csalódsz emberekben, Ő ismer a legjobban, mert Ő formált. Arra kérem jobban, mint valaha, hogy vizsgáljon meg, tisztítson meg, őrízzen meg attól, hogy azt gondoljam akár magamról vagy másokról, ami nem igaz.
Ez az élet nagyon sokszor nehéz, nyomoruságos, de van egy Megváltóm, Aki újból és újból erőt ad, és én Benne bízom.
Tudom, hogy semmi nem történik véletlenül az életben....semmi....
